Presbitérium

Dr. Sápi Zoltán
Dr. Sápi Zoltán – gondnok

Pécsett születtem 1956-ban és itt végeztem tanulmányaimat, a középiskolát és az orvosi egyetemet beleértve is. Az érettségi letétele után jutottam hitre, azaz tértem meg, méghozzá a Pécsi Református Gyülekezetben. 1975-ben, az egyetem első éveiben komoly döntés elé kerültem, mert mint az aktív gyülekezeti ifjúsági életben szereplőt, az egyetemen „szektásnak” kiáltottak ki, és az egyetemről való eltávolítással fenyegettek meg, ha nem tagadom meg hitemet. Isten segítségében bízva vállaltam hitemet, és bár továbbra is rossz szemmel nézték hitéleti tevékenységemet, mégsem rúgtak ki. Az egyetemi éveim alatt egy igen aktív, előbb református, majd független lelki-ifjúsági mozgalommal ismerkedtem meg, melynek vezetője Bereczky Sándor református, később független lelkipásztor volt. Az ő általa alapított gyülekezetben ismertem meg feleségemet is, és szolgáltunk közösen hosszú éveken keresztül. 1991-től feleségemmel együtt a független Forrás Keresztyén Gyülekezethez tartoztunk, mely lelkipásztor hiányában lényegében presbiteri vezetéssel működött. Mindemellett számos (főleg református) lelkipásztor vállalt közöttünk szolgálatot, akik közül kiemelkedő volt személyében és szolgálatában is Szabó Imre nyugalmazott sárbogárdi lelkipásztor és felesége, Szabó Éva. Ők hosszú ideig szolgáltak közöttünk, és áldott szolgálataik óriási segítséget jelentettek a Gyülekezetnek hitbeli és kohéziós szempontból is. 2005-ben kerültem feleségemmel és családommal az Újpalotai Református Missziói Egyházközségbe, ahol egyháztag lettem, majd megválasztottak presbiternek és gondnoknak. Nagyon szeretem a gyülekezetemet, lelkipásztoromat, azt a lelkiséget, ami itt van, mely lehetőséget és hátteret biztosít mind a bensőséges gyülekezeti, mind a „kemény” missziós munkához, szolgálathoz. Gondnoki munkám mellett a gyülekezet zenei szolgálatban is részt veszek gitárral, basszusgitárral.

Megtérésem óta töretlenül a lelki életemet tekintettem elsődlegesnek, de Isten segítségével a „civil” életben is sikerült megállnom a helyem. A Semmelweis Egyetem professzora vagyok az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben. Rákkutatással, oktatással és főleg daganatdiagnosztikával foglalkozom.

A sport mindig is komoly szerepet játszott életemben, junior öttusa-válogatott voltam középiskolai, majd felnőtt párbajtőr-válogatott egyetemi éveim alatt. Ma már a szerényebb fizikai megterhelést jelentő asztaliteniszt űzöm versenyszerűen.

Négy gyermekünk van, mind a négy házas, és négy unokával is büszkélkedhetünk.

 

 

Balogh Szilveszter
Balogh Szilveszter – presbiter

Budapesten születtem 1982-ben. Gyerekkorom óta szüleimmel és három testvéremmel a Rákosszentmihály-Sashalmi Gyülekezet tagja voltam, ide az Újpalotai Református Missziói Egyházközségbe az alapítás óta járok. Feleségemmel, akit a gyülekezetben ismertem meg, 2008-ban házasodtunk össze. 2011 áprilisában megszületett első lányunk, Luca. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán végeztem 2005-ben. Azóta beágyazott rendszerek szoftvereinek fejlesztésével foglalkozom, jelenleg egy intelligens kamerákat és gépi látást fejlesztő amerikai cégnél.

 

 

Géczy Lajos
Géczy Lajos – presbiter

1958-ban születtem Budapesten. Egész életemre nézve meghatározó jelentőségű volt, hogy 1973-tól a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában folytattam tanulmányaimat. Az igazat megvallva szüleim nem éppen a hitbuzgóságom miatt küldtek egyházi iskolába. A laza, formális vallásos élet semmit nem jelentett számomra, inkább taszító volt amúgy is lázadó szívemnek. Viszont itt találkoztam először komoly, elkötelezett hívő emberekkel, s ez igazi elgondolkodásra késztetett. Megismerhető-e Isten? Kicsoda Jézus Krisztus? Mit jelent a hit személyessége? Belső küzdelmekkel teli időszak következett, miközben megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Református Teológián. A mélyreható és igazi változást egy evangelizáció utáni éjszaka hozta az életemben. “Jákób pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig.“ –mondja az Írás, Mózes első könyve 32. részében. És valóban az az éjszaka nem volt megkerülhető, hogy a csalóból Isten szeretete által valami új legyen. A teológiai öt éve után, akkori meggyőződésem szerint nem református lelkész lettem, hanem egy kisegyházban kezdtem el szolgálni, mint segédlelkész. Itt ismertem meg feleségemet és házasságunkat követően 1983-ban született meg első gyermekünk.

A lelki élet útvesztőit is megjárva, a segédlelkészi állást feladva jöttünk el korábbi gyülekezetünkből, és 1988-tól a Bp. Bihari-úti Református Egyházközség tagjai lettünk. Hálával emlékezünk a visszafogadásra, melyben jelentős szerepe volt Dr. Szabó István lelkésznek, és Gaál Ferenc akkori gondnoknak. Innen 2005-ben kerültük az Újpalotai Református Missziói Egyházközségbe.

Feleségem Géczyné Miklóssy Katalin ének-karvezetés szakos tanár a Benkő István Református Ált. Isk. és Gimnáziumban. Négy gyermekünk van, közülük egy családos. 1991 óta dolgozom a Magyar Televízióban, az utóbbi 11 évben a Hírstúdió hangmérnökeként.

Lelkészünkkel, presbitertársaimmal, az egész gyülekezet közösségével együtt kívánom, hogy beteljesedjék rajtunk Jézus Krisztus ígérete: “Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. (János 13, 35)

Géczy Lajossal készült riport a Reformátusok Lapjában

 

 

Nagy Zoltán
Nagy Zoltán – presbiter

1972-ben születtem Sátoraljaújhelyen. Végzettségem gumiipari feldolgozó, szakmámban dolgozom családi vállalkozásban.

Hitéletemet Pácinban a nagyszüleim alapozták meg. Vallásos református emberek voltak, nagypapám tavaly bekövetkezett haláláig a gyülekezet főgondnoka volt. 1986-ban költöztem a családommal Budapestre, a Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet tagja lettem. 1992-től vezettem a gyülekezeti ifjúsági munkát, 1996-ban a gyülekezet presbiterévé választott, a számvizsgáló bizottság tagja voltam.
1997-ben nősültem, feleségem gyógypedagógus, akit a gyülekezetben ismertem meg. Két lányunk van, az idősebb egyházi gimnáziumban tanul, a kisebb még általános iskolás.

2008. szeptemberében váltottunk gyülekezetet, azóta vagyunk aktív tagjai a Missziós Egyházközségnek. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy a közösség néhány hónap leforgása alatt presbiterévé választott. A tisztséget örömmel vállaltam, szívesen veszek részt a gyülekezeti munkában.

„ … a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.” (Jakab 2;17)

 

 

Gál Dániel
Gál Dániel – presbiter

Gál Dániel vagyok, 1983-ban születtem Budapesten. Bár szüleimmel már 9 éves korom óta jártunk gyülekezetbe, Isten iránti igazi elköteleződésem 17 éves koromban történt, amikor Jézus mellett dönthettem. Ez a döntés sok mindent megváltoztatott az életemben, többek között a pályaválasztásomat is ez határozta meg. Először szociális munkás és diakónus végzettséget szereztem, majd lelkigondozást és szociálpolitikát tanultam.

Több évig dolgoztam az értelmi fogyatékos emberek ellátásának területén egy országos alapítványnál, tavaly óta pedig egy multinacionális cégnél dolgozom. A főállásom mellett önkéntes munkában hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozom, valamint nagyon fontosnak tartom a gyülekezeti diakóniát is.
Az Újpalotai Református Missziói Egyházközségnek 2006 óta vagyok tagja. A gyülekezetben leginkább a szeretetszolgálati tevékenységekben, azok közül is a fogyatékos emberek felé való szolgálat szervezésében veszek részt.

 

 

Ullrich Ferencné
Ullrich Ferencné – pótpresbiter

Ullrich Ferencné, nyugdíjas gyógypedagógus újpalotai lakos vagyok. Férjem villamosmérnök, szintén nyugdíjas. Négy gyermekünk és négy unokánk van. Az Újpalotai Református Missziói Egyházközségnek kezdettől fogva tagja vagyok. Presbiterként szívesen és örömmel veszek részt a gyülekezet missziós munkáiban, Isten áldását gyakran megtapasztalom életem folyamán. Vezérlő igém: “Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” (Jakab 4,8.)

 

 

Az előző időszak presbitériumában szolgáltak:

dr. Mezey Gábor – gondnok (a gyülekezet első gondnoka)
dr. Sápi Zoltán – gondnok
Horváth Csilla – presbiter
Kövér Andrásné – presbiter
Nagy Zoltán – presbiter
Pavletitsné Egressy Mária – presbiter
Ullrich Ferencné – presbiter
Skutai Gyula – pótpresbiter
Viczencz Katalin – pótpresbiter, Szegedi-Viczencz Katalin – presbiter