2013. július 18. (csütörtök, negyedik nap)

Délelőtti áhítat: Az imádság lelkülete
I. Korinthus 12, 1-10.

Köszöntő gondolat (Weöres Sándor: A teljesség felé (A gondolatok visszája és színe))
Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.
A természet a természeti-világban alkot, a lélek a lelki-világban. Ha egy ruhát, bútort, akármit készítesz, előbb kigondolod, vagyis a lélek világában megalkotod, s csak aztán készíted el a természeti világban is, természetbeli eszközeiddel. Igazi alkotásod nem a természetben, de a lélekben lévő; egyik előbb-utóbb szétromlik, másik belérögződött a keletkezésének perceibe. S aki nem a jelenben és nem az időben létezik, hanem az idő egészét áthatja: nézi alkotásodat.

119. Zsoltár 159-165.
Lásd, mennyire szeretem utasításaidat! Uram, tartsd meg életemet kegyelmesen! Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól. Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de szívemet csak igéd rettentheti meg. Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál. A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem. Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos döntéseidért. Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok.

Kötött imádság (Avilai Szent Teréz)
Semmi se aggasszon, semmi meg
ne félemlítsen. Elmúlik minden.
Csak Isten marad ugyanaz.
Mindent elér a türelmes, és akinek
megvan az Istene, mindene megvan.
Isten egyedül elég.

Csütörtök délelőtti tanítás (Az imádság lelkülete)

Az áhítaton elhangzott énekek közül két teljesen új ének:

	Nincs semmim
Nincs semmim, amit adhatnék neked, Nincs semmim, amit eléd letehetnék. Most koldusodként nyújtanám kezem, Hogy kincseiddel tölts be. //: Uram, örömet, hűséget, türelmet, békét, Szeretetet Tőled kaphatok. A testvérnek félelem helyett is élő bizalmat Csak Veled adhatok. :// Most koldusodként nyújtom két kezem, Hogy kincseiddel töltsd meg életemet, Mert kegyelmedben létezem Veled, Csak Benned él a lelkem. //: Uram, örömet, hűséget, türelmet, békét, Szeretetet Tőled kaphatok. A testvérnek félelem helyett is élő bizalmat Csak Veled adhatok. :// Mert kegyelmedben létezem Veled, Csak Benned érik a Lélek gyümölcse.
	Szunnyad a tűz
Szunnyad a tűz, kihunyt a fény, Vagy pislákol még szívem mélyén? Krisztusom, jöjj, a mennyei láng Ragyogjon fel tiszta fénnyel! Jöjj közel, Uram, Szentlelkedet add, Uram, Szentlelkeddel vezess! Töltsd ki ránk, Uram, Szentlelkedet add, Uram, Szentlelkeddel vezess! Végtelen éj boríthat el, Krisztusra nézz, ó, én lelkem! Kérd újra Őt, kiáltsd nevét: Krisztusom, jöjj, te élj bennem! //: Jöjj közel, Uram, Szentlelkedet add, Uram, Szentlelkeddel vezess! Töltsd ki ránk, Uram, Szentlelkedet add, Uram, Szentlelkeddel vezess :// tovább! Szentlelked járjon át, szükségem van Terád! Élj bennem! Így formálj át, élj bennem! //: Szentlelked járjon át, szükségem van Terád, Teljesen formálj át, élj bennem! ://

Esti áhítat: Eszter imádsága
Eszter könyve 4, 1-17.

Köszöntő gondolat (Weöres Sándor: A teljesség felé (Vetkőzés))
Írmagját se tűrd magadban semmiféle érvényesülési szándéknak. Mert ahogy előbbre törtetsz az életben, úgy csúszol vissza önmagadban.

Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti, hogy képességeidet elhanyagold. Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé teszed; mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.

Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga.

119. Zsoltár 166-171.
Segítségedben reménykedem, Uram, és teljesítem parancsolataidat. Megtartja lelkem intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat. Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered. Uram, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel! Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem! Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre.

Kötött imádság (Kálvin az imádságról; Institutio III 20, 28.)
Krisztus közbenjárása szenteli meg a mi könyörgéseinket, amelyek különben nem tiszták, azonképpen az apostol azon parancsával (Zsid 13,15), hogy Krisztus által ajánljuk fel a dicséretnek áldozatát, arra int bennünket, hogy Isten nevének dicsőítésére a mi szánk nem elég tiszta, ha Krisztus papsága által nem jár közbe!

Csütörtök esti tanítás (Eszter imádsága)

Az áhítaton elhangzott énekek közül egy református és egy új ének:

	Semmi jót
Semmi jót nem érdemlek Tőled, Semmi jót, mert hűtelen vagyok. Semmi jót, semmi jót, semmi jót, semmi jót! Fény sehol, mindenütt sötét van, Fény sehol, mert bűn uralkodik! Fény sehol, fény sehol, fény sehol, fény sehol! Várok Rád, szabadíts meg Jézus, Várok Rád, mert egyedül vagyok! Várok Rád, várok Rád, várok Rád, várok Rád! Kész vagyok befogadni Téged, Kész vagyok, mert élni akarok! Kész vagyok, kész vagyok, kész vagyok, kész vagyok!
	Uram, gondolj rám
Uram, gondolj rám, Kegyelemmel várj, Csendben lépj hozzám, Könyörülj rajtam! Mikor gondolsz rám Szelíden szólj hozzám, Uram, úgy nézz rám, Hogy könyörülj rajtam! Ami fáj, ami kín csak bennem ég, Egyedül Te tudod, hogy terhel még. Moss meg életem szennyétől, Adj rám új ruhát a Lélektől! Uram, gondolj rám, Kegyelemmel várj, Csendben lépj hozzám, Könyörülj rajtam! Mikor gondolsz rám Szelíden szólj hozzám, Uram, úgy nézz rám, Hogy könyörülj rajtam! Ami, várt, ami volt, mind porba hullt, Lábadhoz borulok mint egy holt. Kereszt kínjait hordoztad, Hogy kiáraszd rám az irgalmat. Uram, gondolj rám, Kegyelemmel várj, Csendben lépj hozzám, Könyörülj rajtam! Mikor gondolsz rám Szelíden szólj hozzám, Uram, úgy nézz rám, Hogy könyörülj rajtam!